Duna-szabályozás és a Kopaszi-gát

A szabályozás

regenesma1880

A folyamszabályozás első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó 3 km hosszú töltéspart megépítése volt. 1870-ben épült meg az ún. Kopaszi párhuzammű, mely leválasztotta a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét. A tónak zsilipeken keresztül volt kapcsolata a Duna főágával. A gátat 1876-ban emelték jelenlegi, 8,52 méteres magasságára. A Kopaszi-gátnak az összekötő vasúti híd alatt létesült medencéjét az áruk ki és berakodására alkalmas, vágányzattal is ellátott téli kikötővé kívántak berendezni, de ez nem volt hosszú távon működőképes.

A József Műegyetem megépítése során mintegy 7,2 hektáros területet töltöttek fel a tó északi részéből.

feltoltes

A Horthy Miklós híd megépülésével párhuzamosan 1930-ban megkezdték az Összekötő vasúti hídtól északra eső rész feltöltését a mai Infopark helyén. A feltöltéshez az öböl déli részéből kikotort iszap adta az anyagot, ami a téli kikötő használhatóságát is javította. A kikötő mellett már ekkor is fontos szerepet játszott a sport: az öböl a városrész kedvelt strandoló, úszó, sporthorgász és evezős helye volt.

Szerepe a II. világháborút követően is fennmaradt, de az 1950-es évektől a nagyszabású beépítések miatt területe csökkent és az évtizedekig itt üzemelő vendéglátó, sportolást és kikapcsolódást szolgáló létesítmények állapota folyamatosan romlott. A környékbeli lakók kezdeményezésére a XI. kerületi Önkormányzat 1993-ban a Kopaszi gát és a Lágymányosi öböl környékét védett területté nyilvánította. 2003-ban kapott új lendületet a terület fejlesztése, megkezdődött szabadidős és idegenforgalmi célú hasznosítása.

kopaszi

A fővárosnak itt van a legközelebbi kapcsolata a Dunával. A szabadba vágyók, kajakosok, fürdőzők közvetlenül lejuthatnak a Dunához, ráadásul állandó az öböl kapcsolata a főággal. A Kopaszi-gát déli végén nyitott öbölbe legkisebb vízállás esetén is jut friss víz.   A csepeli szennyvíztisztító megépülése óta a víz minősége ugrásszerű javulást mutat.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s